Mecseki Top 10

Jelen rovat célja a Mecsek legszebb látnivalóinak bemutatása és rövid ismertetése. Legyen szó természeti képződményekről, vagy akár mesterséges környezetről, a Mecsek számos kincset rejteget a természetjárók számára. Ezen helyek többsége népszerű turistaútvonalak mentén fekszik, megközelítésük egyszerű, azonban sokszor nem is vagyunk tisztában vele, hogy milyen fantasztikus értékek vannak közvetlen környezetünkben. A lista a teljesség igénye nélkül született és teljesen szubjektív összeállítás. Természetesen a felsoroltakon kívül még számos, hasonlóan szép helyre bukkanhatunk jártunkban-keltünkben mecseki barangolásaink során.

Íme hát a listám: 
  1. Babás szerkövektől a Pálos kolostorig (Jakab-hegy)
  2. Óbányai-völgy (Mecseknádasdtól Kisújbányáig)
  3. Püspökszentlászló
  4. Orfű körül
  5. Abaliget
  6. Közép-Mecseki kilátók: Dömörkaputól Remeterétig
  7. Vár-völgy
  8. Lóri
  9. Három völgy a Mecsek szívében: Nagy-Mély-völgy, Petnyák-völgy és a Melegmányi völgy
  10. Hidasi-völgy

1. Babás szerkövektől a Pálos kolostorig (Jakab-hegy)


A Nyugat-Mecsek legvarázslatosabb és egyben a legszebb természeti értékekkel bíró része a Jakab-hegy Ny-i oldalában megbújó Babás-szerkövek - Sas-fészek - Zsongor-kő - Pálos kolostor romok közt húzódó szakasza, mely különleges természeti képződményei, lélegzetelállító kilátópontjai, és hangulatos erdei ösvényei révén méltán közkedvelt kiránduló célpont a természetjárók köreiben. A Jakab-hegy DNy-i lejtőin kígyózó Panoráma út szűk ösvényét taposva kissé hosszúra nyúló, de igen gyönyörű szakaszon sétálhatunk a piros háromszög jelzését követve. Ahogy haladunk előre a meredek falú hegyoldalban, az egyre gyakrabban felszínre bukkanó vörös homokkő fokozatosan vöröses árnyalatot kölcsönöz tájnak, miközben az utat szegélyező, egybefüggő erdőségek több pontján is szétnyíló lombkorona gyönyörű kilátást engedélyez a hegy lábánál elterülő tájra. (1. kép)
Azonban, ha teljes pompájában szeretnénk élvezni a hegyoldal nyújtott lélegzetelállító panorámát, akkor egészen Babás-szerkövekig kell elsétálnunk, ahol jutalmunk bizony nem marad el. A meredek sziklafal szélébe kimerészkedve megcsodálhatjuk a közvetlenül alattunk elterülő Cserkút és Kővágószőlős elszórtan található épületeit, míg a távolban Villány hegyei körvonalazódnak. Tiszta időben pedig akár a horvát hegyekig is elláthatunk (2. kép).
De nem csak szemet gyönyörködtető kilátásban lehet részünk, hanem egyúttal a nyitott hegyoldalt díszítő különleges természeti formákat is megcsodálhatjuk, melyek a hegy fő tömegét alkotó vörös homokkőből jöttek létre több évezrednyi erózió következtében (3. kép). 
"Babás-szerkövek (Nyugati-Mecsek): Kővágószőlős fölött, a Jakab-hegy déli oldalán található, érdekes vörös homokkő képződmények (összecementálódott kovasavas kavicsrétegek). Kialakulásukhoz monda fűződik. Régen a Jakab-hegyen lakók szerszámköveknek használták ezt a kőzetet, innen a szerkő elnevezés." (Mecseki Lexikon) (4-5. kép)
A sziklaképződmények kialakulását számos egyéb legenda is övezi, köztük is talán a legismertebb a következő: 
"Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserkúton két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták, bántalmazták, aki ekkor megátkozta őket: "Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni" Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatóak Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy oldalában egy sorban." (6. kép)
Ha Babás-szerkövektől továbbindulva, a kék kereszt, majd a kék háromszög É-nak tartó jelzéseit követjük a hirtelen emelkedő terepen, akkor néhány percnyi gyaloglást követően hamarosan a Sas-fészek hatalmas sziklaképződményei tárulnak fel előttünk. A fárasztó kaptatót kipihenve kicsit elidőzhetünk a vörös sziklák tövében, melyek a zavartalan napsütésben igen élénk színekben pompáznak (7-9. kép).
A meredek homokkő sziklafalon kanyargó ösvény egyes szakaszain sziklamászó tudására is szüksége lehet az erre tévedőknek, ami közben nem árt a fokozott odafigyelés. Szerencsére túl sokat azonban nem kell mászással tölteni, hiszen a sziklameredélyt leküzdve rövidesen ismét békésebbé szelídül a terep (10. kép).
A Sas-fészek felett kanyargó Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra jelzésén DK-i irányba indulva közvetlenül a Pálos kolostorhoz vezet utunk, azonban mielőtt még a romokhoz megérkeznénk, egy rövid kitérőt még mindenképp muszáj megejteni. A kék jelzéstől nem messze (ugyan jelzés nem vezet oda, de tábla és egy jól kitaposott ösvény jelzi) található a Jakab-hegy Ny-i oldalának ékessége: Zsongor-kő. A hegyoldalban kialakított sziklakilátóról pazar látvány tárul elénk az év bármely szakában (11-13. kép).
"Jakab-hegy alján élt egy Zsongor nevű legény. Ennek a legénynek volt egy gyönyörű menyasszonya. A Jakab-hegyi várban lakó török basa szemet vetett a leányra, és egy fondorlattal elrabolta, várába vitte. Zsongor csak a kedvező alkalmat várta, és egy viharos éjjel elindult a leány kiszabadítására. Sikerült is megszökniük, de az utolsó pillanatban az őrök felfedezték a szökést, és lóra kapva üldözőbe vették Zsongort, akia leányt maga mögé ültette a nyeregben. Nem sikerült egérutat nyerniük, az üldözők bekerítették őket. Zsongor egy nagyon lapos kőhöz ért a lovával, a kő alatt félelmetes mélység. Amikor üldözői közel értek hozzá, megsarkantyúzta a lovát, s a szikláról a mélybe ugratott. Kedvesével együtt halálra zúzták magukat, de nem kerültek a török fogságába. A közeli falu lakói illendően eltemették őket a szikla alatti tisztáson, s azóta a sziklának Zsongor-kő a neve"
Zsongor-kőtől visszatérve a kék jelzésre már nincs messze az egykori Pálos kolostor és a Jakab-hegyi kilátó. A kilátóval egybeépített esőbeálló minden időben oltalmat nyújt az erre járó, és megpihenni vágyó turistáknak. Ezen a helyen keresztezi egymást a  Rockebauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra és a Mecseki Zöldtúra útvonala is. A hely varázs mellett ez utóbbi is közrejátszik abban, hogy sokan látogatják a helyet (14-16. kép).
A kilátót a Pálos rend félbehagyott kolostor épületéből alakították ki 1985-ben. A torony kicsit szűk járatán felkapaszkodva fentről is megcsodálhatjuk a Jakab-hegyi panorámát. (17. kép).

Kelet-Mecseki túráinknak ideális kiindulópontjául szolgálhat a Kelet-Mecsek kapujában található Mecseknádasd csodálatos települése, mely remek fekvésének köszönhetően több, fő túraútvonal találkozásánál fekszik. A 6. sz. főút mentén fekvő falu határában fut többek között Rockebauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra jelzése, a falun keresztül halad (és egyben igazoló helye is) a Dél-Dunántúli Piros Túra, valamint itt ér véget a Mecseki Zöldtúra nyomvonala is. 
Azonban mielőtt felkerekednénk, hogy a számos turistaösvény egyikén útra keljünk érdemes némi időt szentelni az igazán hangulatos kis településre is és felkeresni annak főbb érdekességeit. A falu fő nevezetességei között  olyan kincsekre bukkanhatunk, mint a püspöki kastély, a helyi borok vagy éppen a tetszetős főtér, melynek központjában a barokk stílusban épült római katolikus templom áll (1. kép).
 
A számos helyi látnivaló közül is kiemelkedik Mecseknádasd az egyik legismertebb nevezetessége, a XIII. században épül, román és gótikus stílusjegyeket is magánviselő Szent István kápolna (2. kép).
Ha a falut átszelő piros jelzést követve átkelünk a főúton és felkapaszkodunk a közeli Schlossberg-re, szintén a XIII. század környékéről származó román kori templom maradványokat találhatunk, amit sokan várromoknak hisznek (3-4. kép).
A romokkal szomszédos tágas tisztás szélében a nemrégiben elkészült Schlossberg-kilátó robusztus alakja emelkedik a környező fák fölé, melybe felkapaszkodva csodálatos panoráma várja az erre járó túrázókat. Közvetlenül a lábunk alatt húzódó völgyben Mecseknádasd házai és hangulatos kis pincéi bújnak meg, melyek közül kiemelkedik a központban nyújtózkodó barokk templom, míg a háttérben húzódó Mecsek vadregényes vonulatai foglalják keretbe a falut. (5. kép).
Mecseknádasdot Ny-i irányba elhagyva, a falu határában lévő egykori Stein malomnál csatlakozhatunk be a  Rockebauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra jelzésére. Innen indul egyébiránt a gyönyörű Réka-völgybe vezető piros kereszt jelzés, illetve a szintén hangulatos (Réka-várat is érintő) Skóciai Szent Margit út egyedi kék jelzése is (6-7. kép).
Mi azonban a műúton haladva közelítjük meg Óbányát, végig az Öreg-patak völgyében haladva. Nagyjából 3-4 kilométer megtétele után meg is érkezünk a Mecsek keletei vonulatai között megbúvó kicsiny sváb falucskába. Egymást érik a szebbnél-szebb, sváb stílusban épült házak, melyek míves gerendákkal díszített tornácai különös hangulatot kölcsönöztek a településnek. Számtalan kulcsosház, hétvégi-, illetve turistaház, kézműves műhelyek és múzeumok sorakoztak az utcafronton, melyek tárt kapukkal várják a csendes ki településre látogató turistákat. (8-12. kép).
Végighaladva a főutcán a Pisztángos-tavak mellett léphetünk be a festői szépségű Óbányai-völgybe, ahol a Dél-Dunántúli Kéktúra kétség kívül legszebb szakasza fogadja a kirándulni vágyókat (13-14. kép).
A tavakat hátra hagyva kisvártatva betérünk a fák közé, ahol a zúgó patak mentén Ny-i irányba követjük a  hosszúra nyúló, szűk kis völgy vonalát. A kezdetben sűrűn kanyargó, sekély vizű patakon többször is átkelve egyre mélyebbre hatolunk az Óbányai-völgyben (15-16. kép).
A meredek falú völgyoldalak között sétálva ámulva figyelhetjük, ahogy a rohanó vízfolyam felszínét lépten-nyomon apró kis zúgók, lépcsős vízesések korbácsolják fel (17-18. kép).
Jól járható kellemes ösvényen kanyarogva vezet az út hosszasan a patak mentén, mígnem a völgy utolsó harmadához érve, még a korábbiakat is felülmúló, gyönyörű természeti képződmények fogadják a  kirándulókat. Először a Csepegő-szikla vízesésével találhatjuk magunkat szemben (19. kép).....
....majd valamivel arrébb, a völgy fő látványosságának tartott Ferde-vízesésen áteső patak lebilincselő látványa ejti rabul az erre tévedő turistákat. Érdemes csapadékosabb időszakot követően felkeresni a vízesést, ekkor ugyanis az egymásra rakódott kőzetrétegek lepusztult felszínén alábukdácsoló víztömeg hangos robajjal törte előre magát sziklás medrében. (20. kép).
Néhány méterrel a kitaposott ösvény alatt megbújó, lenyűgöző természeti képződmény fentről szemlélve is lebilincselő látványt nyújt, de ha teljes pompájában szeretnénk megcsodálni annak szépségét, akkor azt rövid ereszkedést követően közvetlenül a zúgó patak mellől meg is tehetjük (21. kép).
Ha forró nyári napon járunk erre, vagy éppen csak megszomjazunk kicsikét, nyugodtan olthatjuk szomjunkat a közelben található Bodzás-forrás hűsítő vízével (22. kép).
A forrástól már nem kell sokat gyalogolni és hamarosan Kisújbányára érkezünk. A faluba megérkező kis patak ezen a szakaszon már csendesebbé szelídül, eleinte még az utcán kanyarogva, majd végül az út menti medrében folytatja tovább megkezdett útját. Maga a település kicsit Óbányára hasonlít, megbújva a Mecsek völgyében, hosszan elnyúló főutcájával többségében hétvégi, illetve turistaházak alkotják (23. kép).
A település központjában található, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség gondozásában álló kulcsosház egyben a Dél-Dunántúli Kéktúra igazolópontjaként is funkcionál, míg tőle nem messze rövid lépcsősor vezet fel a Szent Mártonnak ajánlott római katolikus templomhoz, mely barokk stílusban épült 1974-ben (24-25. kép).
Igaz, szűkebb értelemben nem a településen található, de mindenképp érdemes egy rövid kitérőt megejteni a falu határában található Cigány-hegyi (524 m) kilátóhoz is. Kisújbányát kicsit meredekebb aszfaltozott kaptatón elhagyva, a kék sáv jelzést kell követni egészen a dombtetőre, ahonnan a sárga jelzésre váltva É-felé felkapaszkodhatunk a kissé meredek hegy D-i lejtőjén egészen a kilátóig (26. kép).
Az 1987-ben emelt kilátóból tiszta időben pazar kilátás nyílik a D-i horizontot megkoronázó Zengő és Hármashegy kettősére, de ugyanúgy megtalálhatjuk a végtelen erdők nyújtotta szépséget, a Mecsek belső, dimbes-dombos vonulatait szemlélve is (27. kép).

3. Püspökszentlászló


A Keleti-Mecsek vonulatai között található Püspökszentlászló egy aprócska kis falu a Zengő ÉNy-i lábánál. A települést mindössze egyetlen utca alkotja, amelyen többnyire szépen felújított hétvégi-, illetve turistaházak sorakoznak. Az állandó lakosok száma csupán néhány fő, ebből kifolyólag a kis falu szinte mindig békés, nyugalmas környezetben fogadja látogatóit (1-2. kép).
Püspökszentlászló több irányból is könnyen megközelíthető, ezért kiváló kiindulópontja a Kelet-Mecseki túráknak. A települést átszeli a Zobákpusztáról érkező kék négyszög jelzés, ami a Réka-kunyhót érintve Kisújbányára tart, erre halad a Zengőt és a Cigány-hegyet összekötő sárga sáv jelzés, valamint a Pusztabányára tartó zöld háromszög is. Aki viszont a környékbeli túrák helyett Püspökszentlászlón maradva szeretné eltölteni idejét, azoknak is sok szép látnivalót tartogat a kis mecseki falu, mely fő nevezetessége a Püspöki kastély és templom, amely mellett közvetlenül gyönyörű arborétum található (3. kép).
A Püspöki kastélyt 1797-ben építette Eszterházy Pál László pécsi püspök. Az impozáns építményt mára már kicsit megkezdte az idő vas foga, itt-ott már kopik le a vakolat, de még így is joggal a hely büszkesége. A kápolnába beleshetünk, de maga a kastély sajnos nem látogatható (4. kép). 
A püspöki kastély falai között raboskodott házi őrizetben Mindszenty József bíboros hercegprímás 1955 július 17 és november 1. közötti időkben (5. kép). 
A kastély melletti arborétum az év túlnyomó részben nyitva áll és szabadon látogatható az idelátogató turisták számára. Közel 25 fenyőfajta és további 80 egyéb növényfajta is fellelhető a parkban. Legszebb arcát talán nyáridő alatt mutatja, amikor a hatalmas fák hűsítő nyugalmat kínáló lombjai alatt sétálhatunk. A parkot nemrégiben újították fel, szépen kiépített ösvényeken, szinte az egész terület könnyedén bejárható (6-7. kép). 
A templom bejáratától nem messze található a Hettyey-forrás. A forrást Hettyey Sámuel megyéspüspök építette 1898-ban, akiről a nevét is kapta. Sajnálatos módon az utóbbi években csak időszakosan és egyre kevesebb vízhozammal csordogál forrásvíz, a foglalatból kivezető zöld vascsövön. Teljesítménytúrák során gyakran nyitva találjuk a forrásház vasajtaját, amin keresztül könnyebben hozzáférhető hűsítő vize (8-9. kép).
A forrás mellett közvetlenül található a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség által fenntartott Bazsarózsás kulcsosház is, amely a környékbeli teljesítménytúrák szintén kedvelt állomása. A kulcsosház emellett a "Mecseki Barangolások Háztól Házig" elnevezésű jelvényszerző túramozgalom listáján is szerepel (10. kép).
A falu ellentétes vége felé haladva útközben egy magányos kis kápolnára bukkanhatunk, mely fehérre meszelt falai büszkén magasodnak az alatt húzódó meredek partoldal fölé. A kápolna belsejében egy apró szűz Mária szobrot találhatunk (11-12. kép). 
Püspökszentlászló határát jelző táblához érve a kopott betonút kissé meredek lejtőn indul tovább Hosszúhetény irányába. Az előttünk álló völgy fölött kevélyen terpeszkedik a meredek lejtőiről hírhedt Hármashegy, csodálatos hátteret biztosítva a mesébe illő kis falunak (13. kép).

A Pécstől mintegy 15 km-re ÉNy-i irányban található Orfű egy kicsiny falu a Nyugat-Mecsek szívében. A békésen hullámzó hegyvonulatok közt megbújó, idilli település lényegében több, apró kis község (Orfű, Mecsekrákos, Bános, Mecsekszakáll és Tekeres) társulásából jött létre a 70'-es években, melyek, hangulatos házai közösen ölelik körbe a széles völgyben elterülő mesterséges tórendszert. Délről-Északra haladva, sorrendben a Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó és a Kovácsszénájai-tó méretes állóvizei követik egymást, szoros egymásutánjában, melyek egyenként is üde színfoltjai lennének bármely vidéknek, de így egy füzérbe kötve igazi ékkövei Orfűnek (1-3. kép).
A tavak közül a legnagyobb és talán egyben a legszebb is a Pécsi-tó, melyet a nemrégiben átadott, és szépen kiépített parti sétány öleli körbe. A keskeny, macskaköves utat követe nap, mint nap sokan indulnak neki gyalogosan, futva, vagy akár kerékpárral, hogy egy hangulatos kört megtéve kerüljék meg a csodálatos és szinte mindig élettel teli tavat (4-6. kép).
Gyönyörű fekvésének köszönhetően Orfű kedvelt pihenőhely a Pécsiek körében. Különösen a nyári időszakban érkeznek ide sokan pihenni, horgászni, strandolni, vagy akár kirándulni a környező hegyekben. Számos túraútvonal közül válogathatunk, ha éppen innen kiindulva tervezzük meg Mecseki barangolásainkat. A környékbéli túrák egyik gócpontja a Mecsek Háza, mely a bakancsos turisták és a barlangászok által egyaránt kedvelt gyülekezőhely. Itt található többek között a "Mecseki Zöld túra" és a "Mecseki barangolások háztól házig" jelvényszerző túramozgalom egyik igazolóhelye is. (7. kép).
A népszerű turistaház lábánál, egy hatalmas fűzfa lekonyuló lombjai alatt bújik meg a bővizű Barlangkutatók-forrása, melynek szépen kiépített kifolyójának érintésével rövid sétát tehetünk a fák között kanyargó Vízfő-forrás tanösvényen (8-9. kép).
A pár száz méteres tanösvény vonalát követve rövidesen a különleges hangulatú Vízfő-barlanghoz vezet utunk, melynek mélyéből feltörő karsztforrás (Vízfő-forrás) vize egykoron a közelben található vízimalmot hajtotta. Sajnálatos módon maga a barlang el van zárva a hétköznapi látogatók elől, de annak moha lepte, meredek sziklafalai még így is lebilincselő látványt nyújtanak. Néhány méterre a barlangnyílástól egy különös alakú betonmonstrum köszönti az erre tévedő túrázókat, ami nem más mint a helyi vízmű, melyet érdekes építészeti megoldásainak köszönhetően 2002-ben műemlékké nyilvánítottak (10-13. kép). 
Vízfő-forrást hátunk mögött hagyva pillanatok alatt az Orfűi Malommúzeumhoz érkezünk, melynek múltidéző épületei közt igazi kuriózumra lelhetünk. A régmúlt őrlési technikáit bemutató tárlat mellett ugyanis, az ország egyetlen, ma is működő patakmalmát csodálhatjuk meg (14-15.kép). 
Ha Vízfő-forrás tanösvénynek búcsút intve csatlakozunk a Malommúzeum mellett elnyargaló sárga sávhoz, az Orfűi-tavat megkerülve egészen Mecsekrákos központjáig sétálhatunk, ahol az Orfűi Tájház és Kemencés udvar szemet gyönyörködtető parasztházai fogadnak minket. A fehérre meszelt templom, tornácos parasztháza és a szomszédos udvarban terpeszkedő hangulatos Tájház rövid időutazásra invitál minket, melynek keretében a Mecsek - Hegyhát tájegység rejtett értékeivel ismerkedhetünk meg. A rendezett porta valóban üde színfoltja a Pécsi-tó K-i partjának, ahova érdemes betérnünk orfűi kalandozásaink során (16-17. kép).
Ha a Mecsek Házától a Vízfő-forrás tanösvény helyett, inkább DNy-i irányba indulnánk el a zöld, majd a zöld háromszög jelzéseken, akkor lassacskán a Sárkány-szakadék hangulatos völgyéhez érkezünk. A hagyomány szerint a vadregényes völgyben található sziklákat egykoron sárkány hányták halomba, ahogyan azt jelen formájában megcsodálhatjuk. Betérve a meredek falú, mohás partoldalak közé ilyen méretes sziklatömbök közt juthatunk el a hűsítő vizű Sárkány-forráshoz, melynek lágyan csordogáló vize táplálja a völgy aljában kúszó kis patakot. Orfű történetéhez egyébként szervesen kapcsolódik a sárkány monda, minek jegyét több környékbeli elnevezés is magán hordozza. Nemrégiben egy több állomásos tanösvény is átadásra került "A sárkány monda nyomában" címmel, amely sorra érinti a mondához köthető, fontosabb pontokat, és látnivalókat (18. kép).
A Sárkány-szakadéktól nem messze, ÉNy-i irányban magasodik a Balázs-hegy. A maga 320 méterével ez Orfű legmagasabb pontja. A hegytető több irányból is megközelíthető, talán csak a sárga háromszög jelzést választva kell egy kicsit meredekebb emelkedőre számítanunk. Könnyű megközelíthetőségéből kifolyólag számos kirándulni vágyó keresi fel a hegytetőt, hogy a Balázs-hegyi kilátó tövében megpihenve fentről is megcsodálhassa Orfű gyönyörű vidékeit (19. kép). 
A kilátó egyébként sokáig egy szögesdróttal el volt zárva a kíváncsiskodók elől, de sokak nagy örömére 2014 októbere óta ismét látogathatóvá vált. Felkapaszkodva a méretes acélóriás tetejébe jutalmunk nem marad el, hiszen talán az egész Mecsek egyik legszebb kilátása fogad minket, melynek lélegzetelállító körpanorámája teljes bizonnyal megéri azt a néhány lépcsőfokot (20. kép).
A Balázs-hegy É-i oldalában, a sárga kör jelzésen található Sárkány-kút szintén fontos eleme a helyi sárkány mondáknak Az időszakosan működő, hol bő vízzel, hol elapadó forrás a monda szerint: 
"....valamikor egy hétfejű sárkány élt ezen a tájon, és a környékbeli pásztorokat rémítgette. A föld mélyében lakott, de ki-kijött a napvilágra is. Egyszer, amikor visszabújt a barlangjába, nagy vihar tört ki. Még a Mecsek szikláit is megmozgatta. Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának a bejáratát zárta el. A szörnyeteg nem bírta eltaszítani a sziklát, amikor ki akart jönni. A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből. A víz zubogása, morgása messze elhallatszik. A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért. A forrás vize is elapadt. Amikor újra fölébred és el akarja hengergetni a követ, újból megindul a forrás vize. Így váltakozik egymással kiszáradás és bővizűség aszerint, hogy a sárkány alszik, vagy feszíti a sziklát." (www.mecsekinepmondak.5mp.eu)
Orfű déli része egyébiránt gazdag forrásokban. A fent említetteken kívül nem messze a Sárkány-kúttól található a Zipernovszky-forrás is, közvetlenül a Pécs-tó partjánál elterülő kemping szomszédságában, a kék kör mentén (21-22. kép). 
Nemcsak elindulni, hanem megérkezni is jó Orfűre. Jól járható turista utakon akár Pécsről, Abaligetről, Mánfáról, Magyarhertelendről, vagy éppen Cserkútról indulva is felkereshetjük a falut. Itt halad a teljes Mecseket átszelő, összesen 101 km hosszan kanyargó Mecseki Zöldtúra nyomvonala is. A zöld jelzés Pécset érintve, Jakab-hegyen keresztül érkezik meg Orfűre és folytatja tovább az útját Vágotpuszta irányába. (23. kép). 


5. Abaliget

Orfű közvetlen szomszédságában, tőle mindössze 5 km-re elterülő Abaliget a Nyugat-Mecsek kedvelt kirándulóhelye. Fő nevezetessége a falu D-i részében található tó és környéke, mely gyönyörű környezetben kínál igazi kikapcsolódási lehetőséget. A mesterséges tó körüli partoldalban szépen kiépített sétány húzódik, mely kellemes, rövid sétáknak nyújt ideális színteret legyen szó az év bármely időszakáról (1-2. kép).
A kicsit hosszabb túrák szerelmesei számára szintén ideális kiindulópont jelent Abaliget, ahonnan hangulatos erdei utakon keresztül könnyűszerrel átjuthatunk a szomszédos Orfűre a kék kereszt, vagy a sárga sáv jelzéseit követve, míg szintén Abaligeten halad keresztül Rockebauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra nyomvonala is, mely egyik igazolópontja a tó DNy-i sarkában található abaligeti cseppkőbarlang bejáratánál találjuk (3-5. kép).
Abaligeten járva érdemes némi időt szakítani rá és felkeresni a helyi nevezetességnek számító barlangot, ahova betérvén megcsodálható annak gyönyörű cseppkőképződményei. A 466 méter hosszú Abaligeti-barlang (más néven "Paplik") járatai bárki számára könnyen bejárható, így nagyszerű időtöltési lehetőséget biztosít az egész családnak. Vezetett csoportok minden órában indulnak, az alábbi nyitvatartási időpontokban: 

Március 15 - Október 15: 9.00-18.00 
Október 16 - Március 14: 10.00-15.00

Szintén a barlang pénztáránál válthatunk jegyet a néhány méterrel arrébb található Denevér múzeumba. A múzeumot 2004-ben nyitották meg és egyedülálló tárlatával várja az érdeklődőket. Miután a múzeumot felkeresve kicsit többet is megtudtunk ezen különös éjszakai állatok életéről, lehetőségünk nyílik a denevér tanösvény több állomásos útvonalát is végiglátogatni. Az út során egy egyedi denevér jelzést követve járhatjuk be a környező erdő kalandos ösvényeit (4. kép).
Akik kicsit kényelmesebben, akár több napot is eltöltve szeretnék a fent felsoroltaknak részesei lenni, netán némi túrázással egybekötve, azok számára remek lehetőséget kínálnak a tó környékén található üdülők és hétvégi házak, remek kikapcsolódást biztosítva (5. kép).
A barlangból kifolyó karsztvizek által táplált, mesterséges tóban ugyan sok fürdőzőt nem látni, viszont kiválóan alkalmas egy kis csónakázásra, illetve vízibiciklizésre, ha éppen erre támadna kedvünk (6. kép). 

6. Közép-Mecseki kilátók: Dömörkaputól Remeterétig

Pécset nem is kell oly messze magunk mögött hagynunk, ha igazán szép helyeken szeretnénk kirándulni. Ha a város határában lévő Dömörkaput választjuk túránk kiindulási pontjaként, akkor a Közép-Mecsek gerincén végighaladva lélegzetelállító látványt biztosító helyeket járhatunk végig. A túra során több kilátó is kíséri utunkat, melyek egytől-egyig gyönyörű panorámával fogadják a természetjárás szerelmeseit. Mielőtt azonban még nekivágnánk a Misinával kezdődő gerinctúrának, tegyünk egy rövid kitérőt első kilátónkhoz. Az egykoron szebb napokat is megélt vidámpark mellett elhaladva, a piros kereszten 2-3 perc alatt megközelíthető a hegyoldalban megbújó, hangulatos kis Flóra-pihenő (1. kép).  
A kilátóból K-i irányban zavartalan kilátás nyílik a város É-i részére és a külszíni fejtés nyomán hátramaradt Karolina bányatóra. Miután kigyönyörködtük magunkat térjünk vissza a Dömörkapuhoz és a sárga sáv jelzést követve, az egykori sípálya érintésével juthatunk fel következő állomásunkhoz a Misina csúcsán található Tv-toronyhoz (2. kép). 
Az 535 méteren található Tv-torony az egyetlen az érintendő kilátó közül, mely nem látogatható szabadon, itt sajnos fizetnünk kell a feljutásért. Azonban, ha még nem jártunk fent, akkor semmi esetre se hagyjuk ki, és menjünk fel a 70 méter magas kilátóba. Mindenképp érdemes, hiszen a legszebb kilátásban itt lehet részünk. Tiszta időben élvezhető körpanoráma egyszerűen lenyűgöző (3. kép).
A Tv-torony kilátóját hátrahagyva Ny-i irányba folytatódik tovább a gerinc mentén vezető sétaút. A sárga sávot - illetve az azt kísérő sárga és piros háromszöget - követve intünk búcsút a Misina csúcsának (4. kép).
A műúton átkelve, enyhén emelkedő útvonalon hamarosan szépen kiépített pihenőhöz érkezünk, ahol keresztezzük a Rotary körsétány jelzését. Ha időnk engedi érdemes rövid kitérőt tenni a sárga körút jelzésen és bejárni a nagyjából 3-3,5 km hosszú Rotary kört, mely a Kis-Tubes és a Tubes kettősét megkerülve kanyarog a hegyoldalban (6-8. kép).



A körsétány pihenőjét követően pár száz méter megtétele után rövid időre elhagyjuk a sárga sáv jelzését, és a sárga háromszög kis kitérőjével már el is érkeztünk a Kis-Tubes kilátójához. Nem is annyira kilátó, mint inkább a hegy D-i lejtőjén épített magaslati pont, de ez a pazar kilátás nagyszerűségéből semmit sem von le. Szinte egész Pécs belátható innen a magasból (9-11. kép).
Visszatérve a sárga sáv jelzésére szintén nem kell sokat gyalogolni az enyhén emelkedő terepen, és   már el is érkeztünk a Közép-Mecsek legmagasabb pontjához, a 611 méter magas Tubeshez. A hegy csúcsát a János-kilátó büszke tornya koronázza meg, melyet eredetileg 1910-ben emeltek, de 1995 és 2001 között egy nagyobb felújításon átesve öltötte fel mai arculatát. A kilátóba felkapaszkodva lélegzetelállító körpanoráma tárul elénk. Tiszta időben D-en egészen a Horvát hegyekig, míg É-on akár a Badacsonyig is elláthatunk (12. kép). 
A gerincet végül a sárga sáv jelzésén hagyjuk el, ismételten keresztezve a Rotary körsétányt. Hamar leérkezünk a Lapisra, ahol a hét vezér tiszteletére állított, hét különböző mecseki kőzetből épült emlékműhöz érkezve a mecseki turistautak egyik igazi csomópontjánál járunk. Erre kanyarog többek között a Mecseki Zöldtúra útvonala is, de a számos egyéb opció közül a zöld háromszöget választva érhető el a közelben található Sós-hegyi-kilátó (13-14. kép).
A zöld háromszögön kanyarogva tehát egészen a Sós-hegyi-kilátóig vezet az út, ahol masszív, kőből épült magas kilátó biztosít lehetőséget, hogy a sűrű erdő fölé magasodva megcsodálhassuk a környéket. Kicsit más aspektusból szemlélhetjük meg a Közép-Mecsek vonulatait, mely jobbára hatalmas erdőrengetegeit tárja itt elénk.  Ezzel a kis kitérőnkkel el is érkeztünk az utolsó kilátóhoz. (15-16. kép).
Az út innen már csak lefelé vezet, eleinte még a zöld háromszöget, majd azt követően a zöld keresztet követve juthatunk le a pécsiek körében igen népszerű pihenőhelyhez, Remeterétre. A tágas rét szegélyében húzódó esőbeálló és környéke ideális helyet biztosít a hévégi családi kirándulásoknak. A műút mellett található parkolónak köszönhetően autóval is könnyen megközelíthető pihenőhely remek kikapcsolódási lehetőséget biztosít minden korosztály számára. Szalonnasütő hely, játszótér, kutyafuttatásra alkalmas tágas mező egyaránt található itt garantálva az önfeledt kiapcsolódást (17. kép). 

7. Vár-völgy 


A Dél-Dunántúli Piros Túra talán egyik legszebb szakasz húzódik a Kelet-Mecsek szívében található Vár-völgyben. Az Egregyi-völgytől a Pásztor-forrásig kanyargó szakaszt teljes egészében bejárhatjuk a piros sáv jelzés mentén kígyózó hangulatos kis ösvényeken (1. kép).
Ha a völgy Ny-i bejárata felől érkezünk, akkor kezdetben még erdészeti műúton, majd arról letérve hangulatos erdei ösvényeken barangolva hagyatjuk magunk mögött a Máré-várig húzódó első szakaszt.  Lent a völgy vonulatait kísérve csendesen csordogál a Vár-völgyi-patak, melyet számos forrás táplál (2-3. kép).
A völgy bejáratától mintegy 2 km-re található a Máré-vár története hosszú múltra tekint vissza. A még ma is büszkén magasodó falak helyén egykoron római őrtorony állt, míg jelenlegi formájában feltehetőleg a tatárjárás  utáni évektől létezik. Ha erre járunk akkor egy fél órát rászánva akár a várban is szétnézhetünk, mely nagy része látogatható a nyitvatartási időpontokban. Dél-Dunántúli Piros Túránk során a várból kijövet ne felejtsük el, hogy az igazolópont pecsételő ládikáját közvetlenül a vár bejáratánál találhatjuk (4-5. kép). 
Nem sokkal azután, hogy utunkat folytatva búcsút intettünk a várnak, a hangulatosan kanyargó ösvény  vonalát követve egy elnyújtott, jobbos ívű kanyar mentén mély völgybevágáshoz érkezünk. Közvetlenül az út mellet kisvártatva a  hűsítő vizű Gergely-Éva-forráshoz érkezünk, szépen kiépített kifolyójából az év szinte bármely szakában stabil vízhozamú forrásvíz csordogál (6-7. kép).
Miután ittunk néhány kortyot a friss forrásvízből, továbbindulhatunk a hangulatosan kígyózó piros jelzés ösvényét taposva. Visszakanyarodva a mély völgybevágásból szép lassan párhuzamosan haladtunk a völgy aljában húzódó műúttal és az azt kísérő patakkal, miközben talán az egész Vár-völgy legszebb erdein haladtunk keresztül, melyek különösen az ezer színtől vibráló ősz időszakban csodálatosak (8-9. kép). 
Kisvártatva egy újabb völgybevágáshoz érkezünk, amin hamar túljutva nemsokára már az Iharos-kúthoz ereszkedhetünk le egy jobb kanyart követően. Azonban még mielőtt elérnénk a kiépített forrást, hamarjában meg kellett oldanunk a patakátkelést, mivel a fölötte átívelő fahíd, sajnos egy ideje megadta magát és félig bedőlve fekszik a patakmederben. Néhány nagyobb kövön átegyensúlyozva azért könnyedén túljuthatunk az akadályon, majd a néhány méterre található forrás érintésével felkapaszkodtunk a közeli műútra (10-11. kép).
Ettől a ponttól kezdve kicsit más szemszögből csodálhatjuk megy a völgyet. Amíg az idáig tartó utunkon a meredek völgyoldalból letekintve szemlélhettük meg a Vár-völgy csodálatos vonulatait, addig most a kanyargós aszfaltcsíkot követve kicsit más szemszögből adózhatunk szépségeinek. Továbbra is a piros jelzést követve fatáblák jelzik, hogy éppen a Vár-völgyi geológia tanösvényen járunk. Ha tekintetünk a sziklás völgyoldal felé fordítjuk, igazán különleges és érdekes felszíni formákat is megfigyelhettünk. A helyenként felszínre bukkanó sziklafalak tényleg lebilincselő látványt nyújtanak az erre járóknak (12-13. kép). 
A környező dombokat alkotó kőzetek jó víztartóképességének köszönhetően rengeteg forrást is találhatunk a környéken, a Mária-kút mellett elhaladva, már Máré-vártól számított 3.-at érinthetjük a völgyben (14. kép).
Utunk a Pásztor-forrás pihenőjénél ér véget, ami előtt nem sokkal a műút egy éles hajtűkanyarral elhagyja a völgy vonulatait és kanyarogva folytatja útját Pusztabánya irányába. A tágas tisztás szélében megbújva, tűzrakóhelyek és egy apró erdészház (Dél-Dunántúli Piros túra Igazolópont) között találjuk megbújva a Pásztor-forrást, melynek széles kifolyójából friss forrásvíz tör elő (15-16. kép).
Érdemes kicsit hosszabban is megpihenni a gyönyörű réten található padoknál, és szomjunkat oltani a hűsítő forrásvízből, amely környékét szövevényesen körbeölelő fagyökerek különös hangulatot kölcsönöznek a fölébe tornyosuló domboldalnak (14. kép).

8. Lóri

Nyugat-Mecseki túráink során igazi gyöngyszemre bukkanhatunk a Lóri-völgyet járva. Orfűtől mindössze 5 km-re festői szépségű környezetben fekvő takaros kis kulcsosház csalogatja a túrázás szerelmeseit. Szépen rendben tartott, lekerekített kis parkjával igazi idill kikapcsolódást biztosít mindazoknak, kik kicsit szeretnének elvonulni a városi forgatag nyüzsgésétől (1. kép).
A népszerű turistaútvonalak mentén fekvő kulcsosház több irányból is könnyűszerrel megközelíthető. Itt halad el a Mecseki Zöldtúra, mely Orfűről érkezik és Vágotpuszta érintésével a mindössze 6 km-re fekvő Sikondára tart, valamint a Mecsekrákost Lapissal összekötő sárga négyszög jelzés útvonala is szintén itt fut (2. kép).
A szépen felújított, régóta kulcsosházként üzemelő házikó természetesen bárki számára kibérelhető, mely ideális kiindulópontot biztosít a környékbeli túrákhoz. Jó fekvésének köszönhetően teljesítménytúrákon gyakori állomás, illetve több jelvényszerző túramozgalom igazolóhely is, például a "Mecseki Barangolások Háztól Házig", vagy a már említett "Mecseki Zöldtúra" során is egyaránt érintendő pont (3. kép).
A kulcsosháztól nem messze, jelöletlen erdészeti úton egy kis vadászházra bukkanhatunk, mely közvetlen közelében ered a Lóri-forrás. Sajnos csak időszakosan működik, ezért némi szerencse is szükségeltetik ahhoz, hogy hűsítő vizéből feltölthessük kulacsunkat (4. kép). 
A környéken kirándulva érdemes a sárga négyszöget követve kicsit mélyebben is behatolni a Lóri-völgyébe. A szűk kis völgyet járva igazi vadregényes terepen barangolhatunk, ahol az év nagy részében száraz patakmedret számtalanszor keresztezve, a Nagy-kő-oldal érintésével akár egészen Mecsekrákosig is áttúrázhatunk. A völgyet járva néhol jól járható erdei ösvényeken, néhol a már említett sziklás-köves patakmederben vezet a kijelölt út, ami miatt néhol kicsit nehezebben járható, de különleges hangulata miatt feltétlenül megéri az erőfeszítéseket (5-6. kép).
Szintén egy kicsit nagyobb kihívást jelentő terepen juthatunk át a szomszédos Vágotpusztára is, ha a Lóri kulcsosháztól a Mecseki Zöldtúra jelzését követjük ÉK-i irányba. A mindössze néhány házból álló Vágotpuszta kicsiny kis faluja igazából nincs is oly távol, viszont egy kicsit dolgos, hosszan elnyújtott emelkedőn keresztül vezet át az út, ami alatt bizony némi szintkülönbséget le kell gyűrni. Ez persze senkit ne riasszon el attól, hogy nekivágjon ennek a rövid kis kirándulásnak, hiszen a táv nem túl hosszú és azért a szintkülönbséget sem egy Zengő viszonylatban kell elképzelni. Kellő időt ráfordítva akár családos kirándulások alkalmával is könnyen teljesíthető (7-8. kép). 
Vágotpuszta maroknyi háza parányi homokszemként bújik meg Mecsek hatalmas erdeiben, viszont annál fontosabb szerepet töltöttek be az 56'-os szabadságharcok mecseki eseményeiben. A Mecseki Láthatatlanok néven megismert szabadságharcosok is megfordultak itt, melynek emlékét őrzi a falu központjában található, fehérre meszelt harangláb is (9-10. kép). 


9. Három völgy a Mecsek szívében: Nagy-Mély-völgy, Petnyák-völgy és a Melegmányi-völgy

A Közép-Mecsek gazdagon tagolt vonulatai között lenyűgöző szépségű völgyrendszerek húzódnak. Közülük is kiemelkedik a Nagy-Mély-völgy, a Petnyák-völgy és a Melegmányi-völgy hármasa, melyek mindegyike egyenként is gyönyörű természeti képződményeknek és számtalan rejtett csodának ad otthont. Külön-külön is érdemes felkeresni ezeket a vadregényes völgyeket, de ha lehetőségünk nyílik rá mindenképp érdemes hosszabb időt - akár egy egész napot is - rászánni, és bebarangolni mind a három völgy legeldugottabb, zegzugos részeit is.
Megközelítésük legegyszerűbben a Nagy-Mély-völgy É-i bejáratán át lehetséges. A 66-os sz. fűút felől érkezve elhaladunk a Cifra-malom (Dél-Dunántúli Piros Túra igazolópont) mellett, majd a piros sáv jelzését  követve szép lassan begyalogolunk a nyitott völgy egyre magasodó falai közé. Kezdetben jól járható, széles erdei ösvényen haladhatunk, amin mintegy 2 km megtétele után a Nagy-Mély-völgy és a Zsidó-völgy találkozásánál található Kőlyuk-barlanghoz érkezünk. A barlangnyílás közvetlenül a turistaútról nem látható, ezért néhány méteres kitérőt szükséges megtenni ahhoz, hogy feltáruljon előttünk annak valódi szépsége (1. kép).
A barlang főága nagyjából 50 méter hosszú, de sajnos nem látogatható, így csak a barlang nyílásáig lehet eljutni. De panaszra így sem lehet okunk, kívülről is rendkívül impozáns látványt nyújt a több méter magasra törő sziklaképződmény (2. kép).  
A Mecsek fő tömegét karsztos kőzetek alkotják, melyeknek köszönhetően számos forrásra bukkanhatunk túráink során szerte a Mecsekben. A Nagy-Mély-völgy és környéke is kifejezetten gazdag forrásvizekben. A Kőlyuk-barlang bejáratának közvetlen szomszédságában ered a Cserkész forrás, míg ha a piros jelzést követve D-nek tartunk, a Petnyák-völgy bejáratánál találhatjuk a Cirko-forrást (3. kép).
Ha a Petnyák-völgy bejáratától továbbra is a piros jelzés mentén haladunk tovább D-i irányba, akkor a Nagy-Mély-völgyet járhatjuk be teljes egészében. A két völgy találkozását követően átkelünk a patakon, majd az egyre szűkülő völgyben csordogáló kis patak sziklás-köves medre mellett kanyarogó úton haladhatunk (4. kép).
Kezdetben kissé nehézkes a járás, de a felsőbb szakaszokon egyre jobban kiszélesedő völgyben már könnyedén haladhatunk. A pataktól egyre távolabb kerülve széles erdők, nagy tisztások foglalják el a völgyet, különös hangulatot kölcsönözve annak. Nemsokkal azelőtt, hogy végleg búcsút intenénk a  Nagy-Mély völgynek még elhaladunk a szinte minden időben bő vízzel folyó Kánya-forrás szépen kiépített kifolyójánál (5-7. kép).
Ha a Petnyák-völgyi elágazásnál a K-i irányba tartó zöld jelzést választjuk, akkor a magas falú, meredek partoldalban haladva sétálhatunk végig a Petnyák-völgy rövid de annál látványosabb szakaszán. Lent a lábunk alatt, lassan csordogáló, kis erdei patak kíséri végig utunkat, amely a völgy kiszélesedő részéhez érkezvén lenyűgöz látványt szolgáltatva hullik alá gyönyörű Ágnes-vízesés szikláin. Kétség kívül a Petnyák-völgy ékessége ez a lenyűgöző vizijáték, amely legszebb arcát a csapadékosabb őszi időszakban tárja elénk  (8-10. kép).
A vízesést követően még hosszan kanyaroghatunk a patak mentén, kellemes erdei utakon, mígnem  a Mánfa felől érkező piros kereszthez csatlakozva É-i irányból közelítjük meg a Melegmányi-völgyet (11. kép).
A Melegmányi-völgyben haladva csakhamar megpillanthatjuk a páratlanul szép mésztufa lépcsőket, melyek talán az egész Mecsek legismertebb természeti képződményei. Az Ágnes-vízeséshez hasonlóan szinten érdemes csapadékos időszakban idelátogatni, hiszen akkor csodálhatjuk meg teljes pompájában a 6 méter magasról lezubogó vízfolyást. Sajnos száraz időszakban szinte teljesen elapad, de még így is megőriz egy keveset természetes varázsából (12-13. kép).
A mésztufa lépcsők lábnál találhatjuk a völgy után elnevezett Melegmányi-forrást, mely az év túlnyomó részében bő vízzel folyó forrás. Ha erre járunk nyugodtan kortyolhatunk friss, iható vizéből (14. kép).
Ha továbbhaladunk még néhány száz métert a piros kereszt jelzésen, az Anyák-kútját is felkereshetjük. A változó vízhozamú forrást 1952-ben építették ki, majd a 2003-as év folyamán újították fel (15. kép).
Ezzel tulajdonképpen végig is látogattuk a 3 völgy által nyújtott összes fő látnivalót, de természetesen a környező, hangulatos erdei utak még további érdekességeket tartogatnak  természetjárók számára. A Melegmányi-völgyet a piros kereszt jelzésen hagyhatjuk el az Árpád-tetőre vezető műút felé.

Végül, de nem utolsó sorban következzék a festői szépségű Hidasi-völgy, a Kelet-Mecsek igazi ékköve. Zobákpusztától É-ra, illetve Pusztabányától Ny-i irányba húzódó völgyszakaszon csodálatos környezetben, vadregényes utakon hódolhatunk a természetjárás örömeinek. A hely méltán népszerű túrázó körökben, hiszen a völgyön végigkanyargó patak mentén jól járható erdei ösvény vezet, a magasra nyúló partoldalak lábánál meghúzódva, így szinte az év minden szakában találkozhatunk itt szembe túrázókkal. Nem is csoda, hogy a Dél-Dunántúli Kéktúra  útvonalának megtervezésekor erre a völgyre esett a választás, ami az Óbányai-völgy mellett a Mecsek másik legszebb szakasza (1. kép).  
Ahogyan haladunk előre a völgy vonalát követve, hamar szembeötlik, hogy a Hidas-völgy vizekben rendkívül gazdag. A patakmederben kígyózó bővizű patakot több forrás is táplálja, minek köszönhetően még a legszárazabb időszakokban is stabil hozamú vízfolyásként szalad végig a meredek völgyfalak között. A Hidasi-völgy leglátványosabb jelenségének tartott, csodálatosan szép Csurgó-vízesés kialakulásában szintén, egy a patak főágába igyekvő apró kis vízfolyás játszik kulcsszerepet. A több méteres magasságból alábukó víztömeg lassan csordogál a mészkiválásos, moha borította sziklafalon (2-3. kép).
A Csurgó vízesésétől nem is oly messze, K-i irányba található a völggyel azonos nevű Hidasi-forrás. A ferde sziklák közé vájt kifolyón keresztül csordogáló vize a közvetlen mellette hangosan zúgó kis patakot táplálja, vagy az éppen erre barangoló szomja turistákat. Megbízható hozamú, hűsítő vizére az év bármely szakában bizton számíthatunk (4-7. kép).
Ugyan szelídnek és nyugodtnak tűnhet a völgy aljában békésen csordogáló vízfolyás, de valójában komoly erő lakozik benne. Nem ritka jelenség, hogy hatalmas kidőlt fák szegélyezik a partoldalt. A patak könnyen alámossa az ilyen megtermett monstrumokat, vagy éppen a folyton nedves, laza talajból a szél csavarja ki könnyedén azokat, demonstrálva a természetben rejlő energiákat (8-9. kép).
Esős időszakban az egyébként csendes kis patak megduzzadt, tiszta vizű vízfolyása zubogva szalad végig a néhol keskennyé szűkülő meder mentén. Útközben a számos kőlépcső szabdalta víztükrét csodálatos vízesések korbácsolják fel. Mindezeknek mi is szemtanúi lehetünk, a néhány méterrel feljebb húzódó ösvényen sétálva, ahonnan egyszerűen lenyűgöző látványt nyújt a jelenség (10-13. kép).
A völgy vonulatának monotonítását megszakítva több helyen kiszélesedő, lapos rétek váltják fel a magas erdőket (14-16. kép).
A völgyben haladva két nagyobb túraútvonal is keresztezi utunkat, az egyik a Máré-várat és a Takanyó-völgyet összekötő sárga kereszt, míg a másik a Pusztabánya felől érkező zöld kereszt. A Hidasi-völgyet rövid időre hátrahagyva érdemes kis kitérőt tenni a zöld kereszten és a közelben fekvő Pusztabányát felkeresni. A völgyből felkapaszkodva kellemes környezetben fekvő kis erdei pihenőhöz érkezünk, amitől nem messze találhatóak a híres Pusztabányai üveghuták (17-19. kép). 
A Hidasi-völgybe visszatérve már csak egy rövid ideig élvezhetjük annak vendégszeretetét: A rá jellemző kanyargós erdei ösvényen, kissé emelkedő szakasz zárja le végül a völgyet, mely a Kisújbányára tartó műútba torkollik. Nehéz olyan időszakot kiemelni az év folyamán, amikor ne lenne csodálatos a környéken túrázni, de legszebb arcát talán a nyár végi, ősz eleji időszakban mutatja a völgy. Jöjjünk akár Kisújbányáról, akár Zobákpusztáról, biztos, hogy nem fogunk csalódni benne.

6 megjegyzés:

  1. Kérem igazoló füzet turamozgalom?

    VálaszTörlés
  2. Ha térképek is lennének a túrához akkor nem kellene több órás nyomozást folytatom melyik honnan indul és merre vezet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. https://turistautak.openstreetmap.hu/turautvonal.php

      Törlés
  3. Ilyen gyönyörű képeket a Mecsekről még sose láttam, elképesztő! :)

    VálaszTörlés
  4. Jó lenne tudni, melyik túra hány km, mennyi a szintkülönbség, stb. 20-25km-s túrákat keresek, de ezt így nagyon nehéz kinyomozni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. https://turistautak.openstreetmap.hu/turautvonal.php

      Törlés