OrfűFitt Futó- és Túranap 15

Helyszín: Mecsek
Táv: 14,3 km
Szint: 168 m
Időpont: 2014.05.11.
Rajthely: Pécs

Május második vasárnapján egy könnyednek ígérkező, rövid kis túrának néztünk elébe a Mecsekben. A "II. OrfűFitt Futó- és Túranap 15" teljesítménytúra alkalmával Pécsről indulva, Büdös-kút érintésével Orfűre tettünk látogatást a 14,3 km-es táv megtétele során (1. kép).

A rajthelyszín ezúttal a Pécsi Állatkert közelében található Mandulásnál volt, ahova Andival fél 10 után érkeztünk meg nem sokkal. Mivel a rendezők 10 órási rajtot adtak meg, így a teljesítménytúrákra jellemző korai kelés helyett ezúttal kipihenten és szép kényelmesen közelítettük meg a rajtot. A belvárosból még ragyogó napsütésben indultunk fel a Mecsekbe, de mire megérkeztünk kissé beborult az ég. A nevezésnél már szép számmal gyülekeztek túrázók, így mi is gyorsan elvégeztük a szokásos procedúrát és 9.45-kor rajtra készen álltunk. Szerencsére a rendezőség megengedte, hogy az előírt 10 óra helyett kicsit korábban nekivághassunk a távnak, mivel többen is jelezték, hogy szeretnék elérni Orfűről az egyébként ritkán járó távolsági buszt Pécsre 13 órakor. 
A Mandulástól a Dél-Dunántúli Piros Túra jelzését követve Remeterét felé vettük az irányt. Az odáig vezető 4 kilométeres szakaszon szinte végig szintben haladva néhol köves, murvás, de jól járható erdei ösvényen  vezetett az út. Mivel könnyen járható és a szintkülönbség sem számottevő, ezért nem véletlen, hogy ez a rész közkedvelt futópálya a pécsiek körében (2. kép).

Andival mi is elég jó tempót tudtunk menni a kanyargós erdei úton és végül 40 perc alatt el is érkeztünk Remeterétre. Az esőbeálló környékén nyüzsgött az élet, a hétvégi jó időben sokan látogattak ki a népszerű pihenőhöz kirándulni. Az ellenőrzőpontunkat az esőbeállónál találtuk, ahol igazolást követően egy palack vízzel és csokis nápolyival kedveskedtek a pontőrök (3. kép). 

A pontot követően É-i irányba folytattuk tovább utunkat a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra jelzését követve (4. kép).

Néhány kilométeren át az Orfűre vezető műúttal párhuzamosan haladtunk az út fölé magasodó domboldalban. Útközben itt-ott már mutatkozott néhány enyhébb emelkedő, mert azt a 170 m szintkülönbséget mégis le kell tudni valahol, de összességében ez a szakasz sem volt túl megterhelő. Menet közben először a zöld kereszt, majd nem sokkal később a sárga kereszt is csatlakozott a kék jelzésünkhöz, melyekkel közösen, egy éles jobb kanyart követően meredek lejtőn a Büdös-kút völgyébe ereszkedtünk le. A festői szépségű völgybe leérkezvén először elhaladtunk a névadó forrás mellett, majd a kis kőhídon átkelve a Büdös-kúti kulcsosházhoz (Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra igazolópont) érkeztünk (5-6 kép).

A völgyet egy kisebb emelkedőn, a sárga kereszt jelzést követve hagytuk a hátunk mögött. Széles, jól járható erdei úton kanyarogtunk, melyet néhol kisebb sáros szakaszok tarkítottak. Egészen a Száraz-kút elágazóig gyalogoltunk, ahol a továbbiakban betonútra váltottunk. Ezt követően hosszan, mintegy 3 kilométeren át el sem hagytuk a műutat. Kezdetben még a sárga keresztet, majd egy éles visszafordító kanyart követően (ahol a sárga kereszt Orfű irányába halad tovább) mi a zöld kerékpár jelzést követtük egészen a zöld jelzés elágazójáig, a 2. ellenőrzőpontunkig (7. kép).

Miután megkaptuk az igazolást az itinerünkbe elhagytuk a műutat és a zöld jelzést követve Orfű felé vettük az irányt és hosszas lejtmenetbe kezdtünk DNy-i irányba. Ezen a szakaszon talán még nem is jártam úgy, hogy ne lett volna sár, ez most sem volt másképpen. Kellemes kis dagonyázás közepette haladtunk lefelé, néhol bokáig érő sárban, de szerencsére hamar túljutottunk ezen a nem túl hosszú szakaszon is. Végül a Mecsek házánál bukkantunk ki az erdőből és ezzel meg is érkeztünk Orfűre (8-9. kép).

A turistaház lábánál elterülő széles mezőt megkerülve a zöld jelzésről a sárga jelzésre váltottunk, majd É-i irányban haladtunk tovább. Kisvártatva a Malommúzeumhoz érkeztünk ahol újabb, "meglepetés" ellenőrzőponthoz érkeztünk ( a térképen nem jelöltek meg pontos helyet). Igazolást követően folytattuk tovább az utunkat továbbra is a sárgán. Szép lassan jobbról megkerültük az Orfűi-tavat, majd hétvégi  nyaralók közt kanyarogva kisvártatva elérkeztünk Mecsekráksora. A központban található iskola előtt elhaladva egy balos kanyarral D felé fordultunk (10. kép).

Az úton átkelve egészen a Pécsi-tó partjáig sétáltunk ki, ahol az utolsó pár száz métert már a kiépített sétányon haladva tettük meg. Déli irányban haladtunk jobb kéz felől kerülve a tavat, végül az Aquapark érintésével megérkeztünk a célba, a hangulatos környezeteben található jurtatáborhoz. A büfé melletti kis terasznál leadtuk az igazolólapot, majd átvehettük a teljesítésért járó kitűzőt és oklevelet (11. kép).

A 14,3 kilométeres távot végül 2 óra 26 perc alatt sikerült teljesíteni, így pont ebédidőben érkeztünk Orfűre, és ha már ebédről van szó a teljesítést követően virslivel és vízzel is szolgáltak a szervezők, amelyet jólesően fogyasztottunk el pótolva a túrázás közben elégetett kalóriákat (12. kép).

Összességében azt kell, hogy mondjam, egy nagyon kellemes és élvezetes vasárnapi kiránduláson vagyunk túl. Aki a mai napon nekivágott a 14 km-es távnak az a túrázás minden szépségében részesülhetett, a túra jól el lett találva, gyönyörű szép erdei utakon kanyarogva szelte át a Mecseket és végül a festői szépségű Orfűre érkezve tette fel az "i"-re a pontot. Az égiek is a kegyeikbe fogadtak minket, a kezdeti borult időt szép lassan napsütés váltotta fel. A szolgáltatásra szintén nem lehetett semmi panasz, minden elvárást kielégítő volt, a rajtban kapott térkép és a kiegészítő szöveges leírás egyértelmű, mely alapján könnyedén végig lehetett járni a túra útvonalát. Minden feltétel adott volt egy tartalmas vasárnapi túrához.