Vár a Mikulás 20

Helyszín: Budai-hegység
Táv: 19,6 km
Szint: 826 m
Időpont: 2013.12.01.
Rajthely: Szépjuhászné

Miután előző nap sikeresen letudtuk a "Budai zöld túrát", levezetésképpen vasárnap nekivágtunk a "Vár a Mikulás 20" teljesítménytúrának is. A szép napsütéses idő és a nem túl hosszú táv remek délelőtti programnak ígérkezett.

Fél órával a rajt nyitása után, 8.30-kor vágtam neki a túrának Andi és Béla kíséretében. Szépjuhásznétól elindulva a sárga jelzésen haladtunk. Rögtön egy kisebbe emelkedővel melegítettünk be a majd 20 km-es távra (1. kép). 

Nagy volt az érdeklődés, rengeteg emberrel találkoztunk a rajban és az azt követő pár kilométeren. Csupán csak 30 perce lehetett nevezni, de már több mint 170-en úton voltak előttünk. Ez kicsit meg is nehezítette a haladást az elején, hiszen folyamatosan kisebb-nagyobb csoportokat kellett kerülgetni. Nagyjából 1,5-2 km után azonban már saját tempóban tudtunk haladni. 
Idő közben utunkba becsatlakozott egy rövid szakaszon a sárga kereszt jelzés is, majd kisvártatva kereszteztük a kisvasút nyomvonalát. A terep hol lejtett, hol emelkedett, de nem volt különösebben megerőltető. Már túl voltunk a szakasz felén, amikor bal kéz felől megérkezett a piros jelzés, amit egészen Makkosmáriáig követtünk. Első ellenőrző pontunk a kegytemplom melletti réten található esőbeállónál volt. Igazolás előtt azonban még pár perc erejéig benéztünk a szépen karbantartott templomba is (2. kép)

Rövid pihenőt követően a mindössze 2,1 km-re található Normafa felé vettük az irányt. A zöld kereszt jelzést követve szinte végig csak felfelé haladtunk, közel 160 méter szintkülönbséget leküzdve. Normafa előtt nemsokkal ismételten kereszteztük a gyermekvasút sínpárját (3. kép), majd nekiveselkedtünk az utolsó nagyobb emelkedőnek.

A hegytetőre felérve gyönyörű kilátás várja az erre tévedőket. Érdemes itt megpihenni pár perc erejéig és gyönyörködni a tájban, de mivel mi épp egy napja jártunk ugyanitt a "Budai zöld túra" során, ezért ezúttal nem időztünk sokat, hanem a kék kör jelzésen a János-hegy felé vettük az irányt. Normafától a kék körtúra mindkét ága a János-hegyhez vezet de a csodálatos panorámának köszönhetően a K-i ág talán kicsit szebb. Az itiner is ezt az utat ajánlotta.
Csakhamar a János-hegyhez érkeztünk, amire a piros jelzés meredek lépcsőin kapaszkodtunk fel. A 2. ellenőrző pont a hegytetőn lévő, csodálatos Erzsébet-kilátó lábánál volt (4. kép). 

A kilátó impozáns látványt nyújtott a verőfényes napsütésben. Eddig még csak egy éjszakai túrán jártam itt, de akkor a torony sajnos zárva volt. Most viszont szabad volt a feljárás, így meg sem álltam egészen a tetejéig. Felérve lélegzetelállító látvány tárult elém, nem győztem betelni a kilátással. Néhány perces nézelődést követően azonban ideje volt továbbindulni. 
A piros jelzésen visszaereszkedtünk a parkolókig, majd a zöld háromszögön Zugló irányába megkezdtük az ereszkedést. Hosszan szerpentinezve haladtunk lefelé a János-hegy meredek lejtőin, kétszer is keresztezve a Jánoshegyi utat. A Tündérhegyi útra kiérve elhaladtunk a libegő alatt, majd nagyjából 200 méter megtétele után elhagytuk a műutat és a Tündér-sziklához ereszkedtünk le. A jó időt kihasználva éppen sziklamászók vették birtokba a sziklát (5. kép).

A kilátás itt sem volt éppen utolsó. Miután kigyönyörködtük magunk folytattunk utunkat lefelé, kisvártatva el is értük a tegnapról már ismert zöld jelzést. A zöldön balra kéz felé indultunk tovább, elhaladva a Tündér-szikla lábánál, melyet ezúttal lentről is megcsodálhattuk (6. kép).

Továbbra is lefelé haladva, a Budakeszi útnál bukkantunk ki, majd kicsit hosszabb városi szakasz következett. Némi lépcsőzést követően a Széher úthoz érkezvén a zöld keresztre váltottunk. A Szent Ferenc kórházat (7. kép) elhagyva hosszan elnyújtott emelkedőnek vágtunk neki. 

Az erdőbe visszatérve még meredekebbé vált az út. Miután ismételten átkeltünk a gyermekvasút sinein a jelzések viszonylag gyorsan váltogatták egymást. Jobbra tértünk a zöld körútra, majd szintén jobbra a sárga jelzésen. A Gyermekvasút Hárs-hegy állomásánál sokadjára átkeltünk a vasút nyomvonalán, majd lassan a sárga körút jelzésen folytattuk utunkat balra. A Nagykovácsi út mellett a piros keresztre váltottunk, amin enyhén emelkedve indultunk tovább. Mintegy 800 méterre a piros és a piros kereszt elágazásánál  negyedik, egyben utolsó ellenőrzőpontunk következett.
A pontban mandarint kaptunk, amit gyorsan el is fogyasztottunk, mert igen erős hegymenet következett a piros jelzés mentén. Miután legyűrtük az emelkedőt a piros mellé zöld körút is becsatlakozott. Az utolsó 1 km-t a két jelzés kíséretében tettük már meg jól járható turista úton. 
A célba nem egészen 4 órát követően érkeztünk vissza. Mivel mégis csak mikulás túrán voltunk a szervezők mikuláscsomaggal kedveskedtek a kitűző és oklevél mellé (8. kép).