Táv: 16,9 km
Szint: 360 m
Időpont: 2013.09.08.
Rajthely: Komló
A túra a maga 17 km-vel és 360 m szintkülönbségével, elég könnyednek mondható, igazi kellemes délelőtti időtöltés, tökéletes levezetője az előző napi Tolna 50-nek. A célja nem is az embert próbáló terepviszonyok leküzdése, sokkal inkább az egykori komlói bányászok előtti tisztelgés. A túra minden korosztálynak ajánlott és könnyen teljesíthető. A szervezők vezetett csoportokat is indítanak.
Én kissé ráérősen 8.45-kor rajtoltam. A jól bevált útvonalon ezúttal sem változtattak, talán ezért is a szokásos, igen leegyszerűsített itinert kaptam a rajtban. Szöveges leírást nem tartalmaz, és a térkép is első ránézésre azért nem teljesen egyértelmű, de mivel nekem ez már a 3. teljesítésem így annyira nem akadtam fent ezen, hiszen már jól ismerem az útvonalat. A túra külön, saját bányász jelzésen halad végig. Nem összekeverendő a Mecseki Bányász emlékúttal. A különbség, hogy a komlói bányász jelzés "mosolyog" (1. kép). A jelzések egyébként pár éve festették, így igen jó állapotúak. Itt-ott azért vannak foghíjas szakaszok, de azért nem vészes.
Komlóról elindulva elsőként a Kossuth I-es aknát (2. kép) keressük fel. Nápolyi mellett itt egy rövid történelmi összefoglalót is kérhetünk a pontőröktől, ha erre van igény.
Igazolás után tovahaladva, innen pár méterre találjuk a Kossuth II-est is (3. kép).
A II-es akna után visszatérünk a műútra amin hosszan haladunk tovább DK-i irányban. Célunk a Béta-akna (4. kép). A korábbi években ez a pont mindig üde színfoltja volt a túrának. Egy idősebb úr a pontban, hagyományőrzés jelleggel tárogatón játszott az erre elhaladóknak. Sajnos idén ő nem volt itt.
A pontot követően egy hosszabb szakasz vár ránk. Útközben szerencsére a műutat is elhagyjuk és visszatérünk az erdőbe. Az erdőben kisebb-nagyobb emelkedők vártak rám, valahol csak lekellett tudni azt a 360 m szintet. Hosszas ereszkedést követően Komló-Gesztenyésnél bukkantunk ki az erdőből. A településen átvágva Zobák-aknához (5. kép) vezet fel az út.
Zobák-aknától vissza a főúthoz, ami mellett haladtam tovább pár száz métert. Bal kéz felől a Glanzer-táró irányába ismét az erdei szakasz következett. A pont az egykori Szerencse-táró volt. Az egykoron nyitott lejáró bejáratát sajnos mára már befalazták, mindössze ennyi őrzi csupán emlékét (6. kép).
Ezzel utolsó pontunk meg is volt, irány vissza Komlóra! Mielőtt a városba beérnénk némi kaland vár még ránk. Erdőirtás következtében nehezen járható 2-300 méteren kell átküzdenünk magunkat. A város határában még bal kéz felől elhaladunk az Anna-akna és az Adolf-táró mellet is. A cél a rajttól kicsit északabbra, a bányász emlékműnél található, ahova 2 óra 50 perc után érkeztem meg. A teljesítéshez természetesen kitűző és oklevél is jár (7. kép). Jó néhány zsíros kenyér elfogyasztása után, egy mécsest is gyújthatunk az egykori bányászok tiszteletére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése