Kelet-Mecseki Barangolások - Csanádi Imre emlékére (kreatív) 6 ház

Helyszín: Mecsek
Táv: 29 km
Szint: 1100 m
Időpont: 2013.08.25
Rajthely: Zobákpuszta

A Kelet-Mecseki Barangolások teljesítménytúra, ahogy a nevében is látszik, egy kreatív túra, ami annyit tesz, hogy az adott ellenőrző pontok felkeresése tetszőleges módon ejthető meg, tehát a túrázóra van bízva hogy milyen úton halad végi a túrán. A szervezők ugyan biztosítanak mindenki számára itinert, rajta az ajánlott útvonallal, de ennek betartás nem kötelező. Egyébként szerintem az ajánlott útvonal elég korrekt és logikus felépítésű, nem is érdemes nagyon variálni rajta. Nagyjából 80%-ban mi is ragaszkodtunk hozzá, persze azért itt-ott saját utat választottunk.

Maga a túra nagyon ötletes, a Mecsekben található kulcsosházakat kell felkeresnünk. Több résztávot is meghirdetnek, attól függően, hogy hány kulcsosházat "gyűjtünk be".

Érintendő kulcsosházak:

1. Betyár tanya (Pusztabánya) 
2. Vár-völgyi kh. (Máré-vár) 
3. Vörösfenyő kh.
4. Kisújbányai kh. (Kisújbánya)
5. Réka kunyhó
6. Bazsarózsa kh. (Püspökszentlászló)

A teljesítménytúra szervesen kapcsolódik a Mecseki Barangolások Háztól Házig jelvényszerző túramozgalomhoz. A 19 igazolandó kulcsosházból itt 5 is begyűjthetünk (illetve további egyet a Zobákpusztán található Vargánya-tanya felkeresésével, ami szintén része a mozgalomnak). Némi változás az elmúlt évhez képest, hogy a rajt kikerült a Gyopár kh-hoz (Zobákpusztáról 300 m a kék négyzet jelzésen). 

7.20-as rajtot követően a leírásnak megfelelően Betyártanya felé vettük az irányt. A faluból kiérve a S+ jelzést követtük a Takanyó-völgyön át. Kissé borongós időnk volt, az elmúlt napok esős időjárást figyelembe véve tartottunk is az esőtől, de szerencsére az égiek kegyeikbe fogadtak. A völgyből kiérve kék háromszögön érkeztünk meg az első pontra, ahol csokival vártak minket (1. kép).

A pontól mi kicsit eltérve az itinertől  a zöld jelzésen haladtunk tovább egészen a Máré-vári S+ jelzésig, ahol szerencsére most lefelé kellet haladni. A jelzés igen hosszan és meredeken ereszkedik alá. A műútnál található pontban (2. kép) gyors pecsételés követően haladtunk is tovább.

A kulcsosház után ismét változtattunk egy kicsit az ajánlott útvonalon. A piros jelzést követtük egészen a Somosi-patak völgyéig, ahol a Z+ jelzésen, kissé meredek úton kapaszkodtunk fel a völgyfalon. Jelzésünk egészen a Vörösfenyő kh.-ig vitt minket.

A kulcsosháztól a sárga jelzésen indultunk tovább, több helyen meredek kaptatókon szinte végig csak felfelé egészen a Dobogóig. A csúcson található kopjafához ezúttal nem néztünk ki, hanem folyattunk utunkat továbbra is a sárgán haladva egészen a Cigány-hegyi kilátóig (3. kép).

Cigány-hegyet elhagyva a kék jelzésen Kisújbánnya felé vettük az irányt. Meredek, de jól járható műúton érkeztünk meg a faluba központjában található kh.-hoz, amely egyeben Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra igazoló pont is (4. kép).

Kisújbányáról megindultunk az Óbányai-völgy irányába, majd a falu végén hirtelen letértünk a kék négyszög jelzésre. Lankás legelők után ismét felfelé vezetett utunk. Most éppen a Somos-hegy volt soron. A mecseki zöld jelzést keresztezve a szamárpihenőnél buktunk át a nyergen. Innentől a Réka kunyhóig (5. kép) csak lefelé kellett menni.

A lefelé menettel csupán csak egy probléma van: utána felfelé is kell menni! Réka kunyhótól továbbra is a kék négyszögön maradva de ismét hosszan, elnyújtva hegynek felfelé mentünk tovább. A szakasz elején néhol kicsit keskeny és csúszásveszélyes az út, sok gyökérrel behálózva, de ettől függetlenül ezen a szakasz is jól járható. A Zengő-kőhöz felérve ismét műúton kell haladnunk Püspökszentlászló irányába. A csodálatos arborétum mellett értünk be a faluba, ahol a püspöki kastéllyal (6. kép) szemben volt a pontunk.

A kastély és a mellette található arborétum az év nagy részében nyitva áll az erre tévedők előtt. Mindenképp érdemes pár percet rászánni és megcsodálni. Egyébként is Püspökszentlászló, itt mindentől távol a Zengő lábánál  egy kellemes, csendes kis település benyomását kelti. Jobbára hétvégi házak és turista házak találhatóak itt, ideális kiindulási pontja a kelet-mecseki túráknak. Talán ez a kedvenc falum a Mecsekben.
A másik dolog amiért szeretek ide visszatérni az a mecseki füvekből készült tea, amellyel az ellenőrző pontban (7. kép) minden évben várnak ránk. A pontos összetételt sajnos nem tudom, de egyszerűen zseniális. Itt egy kicsit tovább is időztünk a szokásosnál, mert nehéz volt elszakadni a bőséges szolgáltatástól. A tea mellett zsíros kenyér is volt minden mennyiségben, hagymával, paprikával.....

....de azért csak muszáj volt továbbindulnunk. A változatosság kedvéért továbbra is kék négyszöget követve egészen a végig. Azért a Hármas-hegy lábánál elhaladva örültem, hogy nem kell felmászni oda is. Bárhonnan is nézem, mindig meredeknek tűnik. Az út kicsit még emelkedett, de különösebb kihívás már nem várt ránk. A célba érkezve átvehettük a teljesítés számával változó kitűzőnket és emléklapot. Ezzel a túra letudva.